Még a kezdetek kezdetén

Mikor először kezdtem írogatni, egy regénnyel próbálkoztam. Rájöttem, hogy az bizony elég nehéz, legyen elég, de még sem túl sok, ne legyenek benne elvarratlan szálak, és ne kavarjak semmit össze lehetőleg. :) Néhány oldal után abbahagytam és egy időre az írást is. Egyszer nagyon sok minden összejátszott, szomorú voltam. Elkezdtem írni, és egy félóra múltán elkészültem. Azóta gyakran írok, nagyon szeretek. Gyakorolok. Gyakorolok mert ezt is kell, nem sikerül elsőre tökéletesen. De addig is megosztom az első pici firkálmányomat :)

Az ember sokszor mondja azt magában: ennél rosszabb már nem lehet..pedig lehet, és az a bizonyos "rosszabb" talán közelebb van mint gondolnánk. Az emberi lény furcsa állatfaj. Csak keresi, keresi a jobbat..és nem néz körül. Pedig minden pici dolognak lehet örülni, ha egy kicsivel tágabbra nyitjuk a szemünket. Kiskoromban sosem akartam hercegnő lenni. Nem akartam a tornácon állni, és nézni a herceget. A mesékben minden jól végződik, de tudtam, az a valóságtól távol áll. Ez nem a pesszimista gondolkodásmódra utalt. De minek hitegetni magamat, ha tudom, csak álom maradhat? Mióta nőttem valamit bár még mindig egy kisgyerek vagyok sokak szemében, amiért senkit nem hibáztatok mert igazuk van..de már látom, hogy jó döntés volt elnyomni magamban a tündérmesék varázslatosan hívogató világát ahol szabadon szállhat a képzelet. És itt a hiba..csak a képzelet. Sokszor gondoltam arra is, mért nem mutatják hogy mi történik a boldogság után? Mi van akkor, ha a Királyfiból is egy iszákos disznó lesz, Csipkerózsika pedig három szeretőt tart és éjszakánként ellóg amiből a férje nem érzékel semmit? Mi van akkor ha ez van a happy end után? Elképzelhető, de még jó is hogy nem mutatták. Legalább addig elhiszed hogy ilyen a boldogság. Idővel úgy is rájössz, ez egyáltalán nem így van. De ráérsz még vele miért siettetnéd? Azt érzem, csak az hiányzik hogy valaki igazán szeressen. Minden embernek szüksége van a szeretetre, még annak is aki elég ügyesen leplezi. Hasonló a levegővételhez. Mindenkinek szüksége van arra, hogy szeressék, és, hogy szeressen. Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem mindenkinek adatik meg a lehetőség arra, hogy szerethessen. Ha nincs kit szeretned, akkor sem "szerethetsz" minden második embert aki elmegy melletted az utcán..Mert az nem szeretet. És ahogy önmagát az ember nem hitegeti, úgy másokkal sem szép húzás ezt elkövetni..Miért mondod neki, hogy szereted, ha közben nem is? Miért játszod el azt, hogy ő a mindened ha magad is tudod, ez nem így van. Mit vársz? Jót akarsz neki? Az gondolod boldog lesz egy "szeretlektől"? Hidd el nekem, hamar rá fog jönni, ez csak egy nyolc betűs szó. Az sokat számít, hogyan mondod ki..Mikor benne van az érzés, na az az igazi szeretet. Sokan azt hiszik ha valakit csinosnak, szépnek találnak, már rögtön szeretik...szeretik? Dehogy! Mindennek örülni kell, annak hogy csicsereg a madár, süt a nap vagy éppen hull a hó, annak hogy együtt van a család, a barátaiddal vagy, vagy kettesben azzal aki igazán fontos neked, jól meg kell becsülni az ilyeneket. Ki tudja meddig tart..és aztán derült égből villámcsapás, akár kisebb, akár nagyobb..